Naprakész nosztalgia

A Low Rider az 1970-es évek vége – pontosan 1977 – óta szerepel a Harley-Davidson modellpalettáján, s azóta is az egyik legnépszerűbb modell.

Első verziója Willie G. Davidson tervezői „édesgyermeke”, s egyedülálló módon a szezon közepén, az 1977-es floridai Daytona Bike Week-en mutatták be. Bár napjainkig tartó pályafutása nem volt megszakítás nélküli – a 2010 és 2013 közötti modellévekben szünetelt a gyártása –, bevezetése óta az egyik legnépszerűbb modell. Rendkívül alacsony ülésmagassága miatt többek számára biztonságosan kezelhető jármű – még az alacsonyabbak is tele talppal tudnak vele megállni –,konstrukciós megoldásai miatt pedig a motorépítők is nagyon gyakran használják kiindulási alapnak. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1991-től a Dyna-családba tartozó modellt a család 2018-as „kihalása” után is tovább vitte a cég, immár a softailek között – igaz, a korábbinál kissé nagyobb ülésmagassággal, így már nem ez a Harley-Davidson „leglaposabb” gépe.

A 2020-as Low Rider modell az 1970-es évekre emlékeztető vonalakkal viszi tovább a hagyományokat. Emblematikusnak számít a tankra szerelt dupla analóg sebességmérő és fordulatszám-mérő, a fényszóró-napellenző, az „ahol csak lehet” krómozás és napellenzőtől a kipufogóig, valamint a retro tankgrafika. A karakteres öntött alumínium kerekek látványa is a modern klasszikus külsőt erősíti. Az erőforrás természetesen a 107 köbinches Milwaukee-Eight motorblokk, amely 145 newtonméteres nyomatékkal rendelkezik. A 300 kilogramm menetkész tömegű jármű elöl 110-es, hátul 180-as gumin fut. A tervezők külön is odafigyeltek mind az első, mind a hátsó, egyaránt nagy teherbírású lengéscsillapításra.

Fel!